A kristályos szilícium fotovoltaikus energiatermelés Az ipari lánc nagyjából négy láncszemre osztható, amelyek a kristályos szilícium nyersanyag gyártása, a szilícium szelet vágása, a cellák gyártása és összeszerelése, valamint a rendszerintegráció a gyártási folyamat sorrendjének megfelelően.
Az egyes gyártók költségszerkezete a saját körülményeitől függően változik, de a fő költségek a rendszer amortizációja, az energia és általában a szilícium alapanyagok, amelyek együttesen a poliszilícium összköltségének mintegy 80%-át teszik ki. A múltból a rendszerberuházás és az energiafogyasztás csökkentése volt a költségcsökkentés fő hajtóereje, és az anyagok és a munkaerő hozzájárulása a költségcsökkentéshez viszonylag csekély. A vállalati technológiai szintek konvergenciájával az alacsony energiatényező-költségek a poliszilícium-vállalkozások alapvető versenyképességévé váltak. Tekintettel arra, hogy a központi és keleti régiókban egyre szigorúbbá válik az önellátó erőművek kormányzati ellenőrzése, egyre több nagyvállalat dönt új termelési kapacitás telepítése mellett a középső és nyugati régiókban. Például a GCL-Poly és a Tongwei Co., Ltd. nagyszabású terjeszkedési tervei vannak. A szilícium alapanyagok tekintetében 2016 végén a hazai poliszilícium iparban már alacsony szinten volt a szilícium. A hidrogénezési szint javulásával, valamint a melléktermékek kinyerésének és felhasználási arányának javulásával az ár további csökkenése várható a jövőben. Bár a környezetvédelmi felügyelet hatására a fémszilícium ára rohamosan emelkedett 2017 második felétől, de hosszú távon a kínálat viszonylag elegendő, az ár továbbra is ciklikusan ingadoz.
A szilícium ostyák a fő nyersanyagok a kristályos szilícium cellák előállításához. A szilíciumlapka-vágás területén az egyik legnagyobb kellemetlenség az, hogy nyomás alatt van mind az áramlás irányában, mind az alsó szakaszban. Az upstream poliszilícium vállalatok magas bruttó haszonkulccsal rendelkeznek (a hagyományos poliszilícium vállalatokra utalva), nagy a termelési kapacitás koncentrációja és erős alkupozíciójuk, míg a downstream chipgyártók aktívan fejlesztik és alkalmazzák a vékonyrétegű energiatermelési technológiát a szilícium lapkák használatának csökkentésére. Az 531-es új politika bevezetése után, bár a politika lazul, a hálózati paritás népszerűsítésének általános tendenciája nem változik. Az upstream és a downstream felől érkező nyomás együttesen átterjed a szilíciumlemez-vágó iparra, tovább szűkítve az iparágban működő vállalatok profitterét.
A cellagyártás és az alkatrészgyártás szorosan összefügg, és a legtöbb cellagyártó részt vesz az alkatrészgyártásban, és közvetlenül a későbbi rendszerintegrátorokkal áll szemben. Kína adja a globális alkatrészgyártás 54%-át, és számos gyártó dönt úgy, hogy közvetlenül Európába exportál cellákat, amelyeket helyi alkatrészgyártók szerelnek össze és értékesítenek. Ezért az, hogy a fotovoltaikus ipar globális piaca helyreáll-e vagy sem, közvetlenül befolyásolja a cellagyártás és az alkatrészgyártás nyereségét.
A fotovoltaikus ipar növekedése végső soron a fotovoltaikus beépített kapacitás folyamatos bővülésében, valamint a fotovoltaikus erőművek és a BIPV folyamatos növekedésében mutatkozik meg, ami a fotovoltaikus erőművek működésének ésszerű jövedelmezőségén alapul. Jelenleg a globális fotovoltaikus piac nem rendelkezik ilyen alappal, és csak állami támogatásokra támaszkodhat. A piacorientált fotovoltaikus erőművek és a BIPV-műveletek a fotovoltaikus ipar középtávú fejlesztési céljai. Jelenleg azonban – a támogatások levonása után – a legtöbb hazai fotovoltaikus erőművi tevékenység nem nyereséges. A későbbi szakaszban a nemzeti politikák kiigazítása, például a fotovoltaikus támogatások, valamint az ipari és kereskedelmi villamosenergia-árak változásai jelentős hatással lesznek az ipar fejlődésére.
